Papcsák nem lát bele, miből lett 160 milliója

Papcsák Ferenc lenyomta Gyurcsány Ferencet, és ő lett 2013 legjobban kereső képviselője, havonta átlagosan bruttó 15,5 millió forinttal lett gazdagabb. Más bevételei mellett, egyedül az ügyvédi irodájából bruttó 160 millió forint osztalékot vett ki.

Ezzel két év alatt megháromszorozta az irodától származó bevételét: 2010 és 11-ben még csak bruttó 51 és 40 millió forint osztalékot fizetett a képviselőnek a Papcsák Ügyvédi Iroda. A kiugró osztalék nemcsak önmagában meglepő, de Papcsák irodájának méretéhez viszonyítva is az: a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint mindössze egy ügyvédből és két ügyvédjelöltből áll az iroda csapata, meg egy titkárságvezetőből. 

Papcsák Ferenc lakossági fórumot tart a rezsicsökkentés eddigi tapasztalatairól, 2014. feburár 13-án.

Fotó: Huszti István

Átláthatatlan ügyvédek

A cégekkel szemben az ügyvédi irodák gazdálkodásáról szinte semmit sem lehet tudni, de tényleg semmit. 2015 januárjától a cégekhez hasonlóan az összes ügyvédi iroda gazdálkodási adatait nyilvánosságra kell majd hozni, addig azonban csak a sötétben tapogatózunk. Különösen, mert az ügyvédi irodák nagyon könnyen elrejthetik, ha állami pénzt kapnak.

• Az ügyvédi irodáknak – a cégektől eltérően – nem kell nyilvánosságra hozniuk a mérlegüket, vagy beszámolójukat, noha ugyanúgy adóznak.
• 2009 óta az ügyvédi szolgáltatásokra nem kell közbeszerzést sem kiírni, így a közpénzből fizetett ügyvédi munkák nem szerepelnek a közbeszerzési értesítőben vagy más nyilvános dokumentumokban, üvegzsebben sem.
• Az ügyvédi irodák megbízást is adhatnak más ügyvédeknek, „alvállalkozóknak″, ami tovább nehezíti egy adott iroda tevékenységének követését. Ebből két dolog is következik.
• Egyrészt ezzel a módszerrel el lehet rejteni egy bármilyen irodához érkező közpénzt. „Lehet például, hogy egy állami szerv köt egy 200-500 milliós keretmegállapodás egy irodával, de az érdemi munkát mégsem az iroda munkatársai, hanem »alvállalkozók« végzik el. A valódi munkavégzők nevei így meg sem jelennek az üvegzsebben, mert az állam a közvetítővel köt szerződést" – mondta egy budapesti ügyvéd az Indexnek.
• Másrészt emiatt egy kis létszámú ügyvédi iroda is bonyolíthat nagy forgalmat, ha a tényleges munkavégzést másoknak szervezi ki, a hasznot pedig lefölözi.
• Ráadásul az ügyvédek óradíjukról nem beszélnek szívesen, általában üzleti titokként kezelik.

A fentiek miatt a Papcsák Ügyvédi Iroda gazdálkodásáról is nagyon kevés a nyilvánosan elérhető adat. Nem volt hát mit tenni, magához Papcsák Ferenchez kellett fordulnunk.

Én már nem látok bele, ő pedig nem közszereplő

Azt feltételeztük, az egykori elszámoltatási kormánybiztos, az "elmúltnyolcév" korrupciós ügyeinek vizsgálója partner lesz abban is, hogy feltárja saját ügyvédi irodája elképesztő sikerének részleteit.

Sajnos nem így történt.

Találkozni szerettünk volna Papcsák Ferenccel, aki erre nem volt hajlandó, csak telefonon beszélgettünk, válaszait be is építettük a cikkbe. Amikor az ügyvédi irodájáról kérdeztük, többször is azzal hárította el a válaszadást, hogy már nem aktív ügyvéd, így nem lát bele annak az irodának a működésébe, melyből tavaly bruttó 160 millió forint osztalékot vett ki. A kíváncsiságunkat ezzel a magyarázattal nem sikerült eloszlatnia, ezért felvetettük, hogy akkor az irodát vezető Trencsán Gábort keresnénk meg. Erre Papcsák azt válaszolta, Trencsán nem közszereplő, nem fog válaszolni a kérdéseinkre, nem is érdemes őt megkeresnünk.

Amikor viszont másodszor is megkerestük Papcsák Ferencet, illetve irodáját, már egyenesen perrel fenyegettek minket, ha bármit leírunk az iroda – amúgy nyilvános adatbázisokból összegyűjtött – üzletfeleiről. Ügyvédi és üzleti titokra hivatkoztak.

Állateledel, használt elem, közbeszerzés

A nyilvános adatbázisokból azonban kiderült Papcsákék néhány megbízója, köztük világcégek magyar vállalatait is megtaláltuk az elmúlt évekből. Az iroda itt felsorolt ügyfeleit a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból szedtük össze, használtuk a bíróságok anonim határozatkeresőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala keresőjét, a cégjegyzéket, és persze a Google-t, ami a „Papcsák+közbeszerzés+pdf" szavakra adott ki találatokat.

• Egy 2011-es ügyben képviselték a Nutreco N.V. holland állateledelgyártó-óriás magyar leányvállalatát, a pert megnyerték, ebben az ügyben 900 ezer forint ügyvédi munkadíjat ítélt meg a bíróság
• Közbeszerzésekben is közre szokott működni a Papcsák-iroda, más ügyekben képviselték (2011-ben, pdf) például a több önkormányzati megrendelést (többek között 2012-ben Ferencvárostól, 2009-ben Óbudától) is elnyerő ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft.-t.
• A Veszprém megyei önkormányzattól van ma is élő megbízási szerződése az irodának, de Papcsák Ferenc elmondása szerint a gyakorlatban ez a szerződés már nem él, nem dolgoznak a megyének. Papcsák azt állította az Indexnek, ezen kívül állami, vagy önkormányzati szervvel nincs szerződésük.
• Védjegybejelentéssel is foglalkozik az iroda, ők jelentették be 2009-2010-ben például a RE'LEM elemgyűjtő dobozok formatervezési védelmét. A RE'LEM Kft-nek az Energizer, a Procter & Gamble és a Varta a tulajdonosa.

• Papcsákék képviselték 2013-ban a Transit-Speed Kft.-t közbeszerzési eljárásban. A cégnek 2012-ben 1,4 milliárd forintos árbevétele volt, és tavaly is nyert egy egymilliárd forintos uniós támogatást.
• Sokféle pert is visznek Papcsákék, a nyilvánosságra hozott bírósági döntések között az elmúlt három évből találtunk adásvételi vitát, kisajátítást, közbeszerzést és kártérítési vitát is.

A RE'LEM használtelem-gyűjtő edényeinek formatervezési mintája a védjegybejelentésből. Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adatbázisa.

Az iroda honlapja szerint négy fő területtel foglalkoznak: agrárjoggal, közbeszerzési joggal, nonprofit szervezetekkel és társasági (cég) joggal. Agrárjogi ügyek közül több olyat találtunk, ahol olyan külföldi földműveseket képviseltek, akik Magyarországon akartak termelni.  

Papcsák itt, Papcsák ott, meg amott is

A legérdekesebb kapcsolata Papcsák irodájának a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (MVA) van. Az MVA egy alapítványában és egy cégében is tisztségviselő Papcsák, az MVA jogi képviselője pedig Papcsák irodájának vezetője.

A többek között a magyar kormány, a Nemzeti Bank, minisztériumok és bankok által közösen létrehozott MVA a kis- és középvállalkozásokat segíti, mikrohitelprogramot működtet és hasonló tevékenységet lát el. Az MVA létrehozott egy megyei hálózatot, megyénként alapítványokat működtet. Papcsák vagyonnyilatkozata szerint a hálózatba tartozó Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumát ő vezeti, ezért a tisztségéért 2013-ban havi bruttó 500 ezer forintot kapott (pdf, 12. oldal).

Az MVA jogászaként pár nappal ezelőtt még Papcsák Ferenc volt feltüntetve az alapítvány honlapján. Papcsák azonban ügyvédként nem aktív, mint már írtunk, az Indexnek is erre hivatkozva állította azt, nem lát bele saját irodája ügyeibe. Inaktív ügyvédként már jogi képviseletet nem láthat el, ezért megkerestük az MVA-t, hogy tisztázzuk a kérdést. Válaszukban csak annyit közöltek, az alapítvány jogi képviselője már nem Papcsák Ferenc. Egy nappal később Papcsák nevét arra a Trencsán Gáborra cserélték le az MVA honlapján, aki Papcsák irodáját vezeti.

De menjünk tovább! A MiFiN mikrofinanszírozással foglalkozó céget szintén a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hozta létre. Ebben a cégben Papcsák felügyelőbizottsági tag, a cég nevét és logóját védjegyként 2007-2008-ban Papcsák irodája jegyezte be. Ekkor még Papcsák semmilyen tisztséget nem töltött be a MiFiN-nél, 2010-ben lett felügyelőbizottsági tag.

Fotó: index.hu / index.hu

Sok vagy kevés a 160 millió?

Papcsák 2013-as vagyonnyilatkozata szerint bruttó 160 millió forintot vett ki osztalékként, ez körülbelül nettó 140 millió forintnak felel meg. Papcsákék nem válaszoltak, amikor arra voltunk kiváncsiak, hogy ez az összeg egy vagy több év osztaléka volt. Mivel eddig minden évben vett ki osztalékot Papcsák, nem valószínű, hogy pont a választások előtti utolsó évben venne ki többévi pénzt az irodájából, de persze semmi sem kizárt. 

Egy átlagos, kis iroda, ahol van egy tag, egy beosztott meg egy-két ügyvédjelölt, 10-15 milliós árbevétellel dolgozik, legalábbis ez a nagyságrend

– mondta az Indexnek egy budapesti ügyvéd, amikor megpróbáltuk felmérni, hogyan viszonyul a budapesti ügyvédi piac átlagához Papcsák irodája. Azonban, ahogy korábban is írtuk, nem tudjuk, Papcsák Ferenc irodájának kis létszámú csapata a valóságban még hány külsős ügyvédnek ad megbízást egy-egy általuk vitt ügyben. 

Magyarországon csak egy évre vonatkozóan ennyit kivenni az adózás utáni eredmény terhére, ez csak a legnagyobb, főleg nemzetközi ügyvédi irodák vezető partnereire jellemző, akik nemzetközi, nagy ügyeken dolgoznak. A magyar ügyvédi irodák nem ebben a ligában játszanak. Egy tipikus budapesti ügyvéd valamivel él jobban, mint az átlag magyar értelmiségi

– tette hozzá az általunk megkérdezett budapesti ügyvéd.

Egy nagy nemzetközi hálózat magyar irodájánál dolgozó ügyvédjelölt az Indexnek elmondta, hogy náluk egy idősebb, tapasztalt partner óradíja 6-800 euró (180 ezer – 250 ezer forint) is lehet, ennyibe kerül az ügyfélnek az ügyvéd egy órányi munkája. Ezek az ügyvédek  évente 160 milliónál jóval több pénzt is hazavihetnek osztalékként, van, ahol a nemzetközi iroda globális nyereségéből részesülnek. Ez azonban tényleg csak a legnagyobb három-négy irodára jellemző. Bár a Papcsák Ügyvédi Irodának a névadójával alliteráló „profizmus, precizitás, partnerség" szlogenje elég lehengerlően hangzik, azért a globális piacon még nem jegyzik a legjobb három-négy között.

Egy nemzetközi ügyvédi irodánál nem szabad azokból az óradíjakból kiindulni, amit papíron mondanak. Egy ügyvédjelölt 100-150 euró (30-45 ezer forint), egy ügyvéd 200-300 euró (60-90 ezer forint), egy partner 300-350 eurót (90-110 ezer forint) kér el óránként

– ezt már egy másik, az Indexnek nyilatkozó ügyvéd mesélte az átlagos, jó nevű nemzetközi irodákról. Papcsák az óradíjakról csak annyit mondott az Indexnek, hogy díjszabásuk

megegyezik a budapesti nagyobb ügyvédi irodák óradíj- és munkadíjszabási gyakorlatával.

Egy átlagos, nem nemzetközi irodánál dolgozó budapesti ügyvéd óradíja 15 és 50 ezer forint között van, az ügyvédjelöltek óradíja alacsonyabb az ügyvédekénél. 2013-ban körülbelül kétezer munkaóra volt, ha ezt megszorozzuk a három alkalmazottal és óránként 15-50 ezer forinttal, éves szinten 90-300 millió forint bevételt kapunk. Ez persze egy erősen túlzó becslés, mert egy ügyvéd sosem dolgozik úgy, hogy a teljes munkaidejét ki lehessen számlázni az ügyfélnek. Valószínűbb, hogy Papcsák irodája más ügyvédeket is megbíz „alvállalkozóként" és így tud akkora bevételt termelni, amiből 160 milliós osztalékra is futja, de amikor erről érdeklődtünk, nem adott magyarázatot.

De akkor most miből jött össze a pénz?

A fő kérdésre tehát nem kaptunk választ, köszönhetően az ügyvédi irodákra vonatkozó szabályozásnak, és annak, hogy 2009-től az ügyvédi munkákra nem kell közbeszerzést kiírni. Papcsák Ferenc azt állította, a Veszprém megyei önkormányzattal meglévő szerződésen kívül más állami vagy önkormányzati megbízójuk nincs. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Papcsák Ügyvédi Iroda kapcsolatára vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ.

Az viszont megtudtuk, hogy „legalább háromnegyed részben″ tulajdonosa a róla elnevezett irodának. Rajta kívül még egy tulaj van, hogy ki, azt azonban szintén nem árulta el.

És hogy honnan van Papcsáknak ilyen jól menő ügyvédi irodája? Egy őt személyesen régről ismerő forrásunk erről csak annyit mondott: 

Papcsák Ferenc nem véletlenül sikeres, érti a szakmáját. Pont olyan ügyvéd, mint amilyen politikus.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!